Gyerekekkel élek

Őszi kreatívkodás 1.0

Vannak azok a csodásan induló napok amikor eltervezed, hogy szépen nyugisan felkeltek, megreggeliztek egy kicsit ejtőztök, kitaláljátok, hogy milyen klassz dolgokra lesz ma időtök? Felöltöztök, kimentek a kertbe vagy a közeli parkba, erdőbe és csodáljátok az ősz színpompáit. Összegyűjtitek a legszebb faleveleket, különleges formájú gallyakat, gesztenyéket esetleg versenyeztek, hogy kié lesz a legnagyobb vagy a legszabályosabb. Aztán amikor hazaértetek gondosan előkészültök, hogy azt a tömérdek kincset amit gyűjtöttetek egy ízléses kompozícióba rendezve elkészítitek az őszi dekorációt. Szeretitek az ilyen napokat? Ismerős?

Nem? Te is csak hallottál róla, hogy ilyen létezik? Én is…

Mert miután a nagyobbik gyerek kirugdosott maga mellől a kicsit is felébresztve nincs más választásom mint felkelni. A reggeli napfény bevilágít az agyamba amely kellemetlenül érint tekintve, hogy még alig nyitottam ki a szememet. Jobb esetben ilyenkor még be vannak lassulva a lányok, rosszabb esetben kezdődik a valamiért nyávogás. Merthogy egy dacos négyéves meg egy dacos két éves igen ritkán beszél emberi nyelven. Ha mégis előfordul akkor olyan frekvencián amitől elpattan minimum két idegszálam másodpercenként. No de ha túléltük a reggelit akkor kezdenek annyira felpörögni a lányok, hogy ideje levegőre vinni őket. Ilyenkor az udvar és talán a szomszéd utca is tőlük zeng mert visítva szaladgálnak. Bocs mindenkitől de inkább kint, mint a négy fal között. Amikor a legnagyobb az őrület mindig agyalok, hogy mi az amivel ki lehetne zökkenteni őket és egy kis időre legalább lenyugtatni. Beindul a kreatív agyam és a másodperc tört része alatt kitalálja, hogy az eddig összegyűjtött sok (szarból) kincsből csinálhatnánk valami szuper őszi dekorációt.

hdr
Elég randa igaz?

Valahol a szekrénybe el van téve egy iszonyú randa giccses koszorú. Szétszedem az alapja jó lesz. Felnyalábolom a ragasztópisztolyt majd ki az udvarra, hogy nyugira bírjam a lányokat. Lelkesek!! Hurrá kezdjük el!

Játékszabályok lefektetve, ragipityuhoz csak én nyúlok, ők csak irányítanak mi hova kerüljön. Nem túlzok ha azt mondom, hogy a ragipityu felmelegédésétől kezdve 4,5 perc alatt végeztek a designnal. A kevesebb több elvét vallják, ami nem rossz de én nagyon naivan azt gondoltam ezzel elbíbelődünk nagyjából fél órát.

hdrKac-kac-kac. Azért a koszorú szebb lett, mint volt és a helyére is került, a (mondjuk úgy,hogy) rusztikusra kopott ajtónkra. Mondanám, hogy én is élveztem de az a fránya ragasztó folyton kifolyik mindenhova és persze az ujjam hegyére amit kibírok ugyan visítás nélkül de azért fáj. Mondhatnám azt is, hogy ez mennyire klassz finommotorika meg szem kéz koordináció fejlesztő, meg, hogy a koncentrációt is fejleszti, nem beszélve a különböző anyagok tapintásának fontosságát is kiemelhetném de úgy érzem ebben az esetben ez már csak marketing lenne.

TádááámNálatok hogyan zajlanak a kreatív foglalkozások a kistestűekkel? Kérlek osszátok meg velem mert nagyon kíváncsi vagyok rá!

Íme pedig az elkészült alkotások. A felső nagyobbat Léna fantáziájának kivetülése az alsónál pedig Hanna volt a designer.

Összességében szerintem nagyon édesek lettek! 😍

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s